Volt egy ember Rátarti,
Mindig rossz a kedve.
Morog, dohog, szid,
Ebből áll a napja.
Unta ezt már
A falu apraja és nagyja.
Elhatározták, jól megviccelik.
Összebeszéltek, egyeztettek,
Mi legyen a módszer.
A sok ötlet közül azt választották,
Ahányszor emberünk megjelenik,
Nyakába ugranak,
Ölelik, csókolják, dédelgetik.
Mert emberünk megszelídült.
Átformálódott az istenadta,
Békés, boldog, mosolygó lett
Mindenki örömére,
Teremtőnk dicsőségére.
E A HAU
Ember testvérem!
A szeretet ott él szívedben.
Ott tudsz meghallani engem.
Folyton folyvást dicsérlek,
Magasztallak, bíztatlak.
Bármit választottál is,
Támogatlak.
Így tanulunk mi együtt,
Az idők kezdete óta.
A HO HAO
Hipp, hopp, ripp, ropp,
Pattog a tűz, pattog, szikrát szór az égre.
Tábortűz körül összegyűlt a falu népe.
Bölcs Apó meséje,
Mindenkit ámulatba ejt,
Még a csillagok is őt hallgatják.
Aztán egyre többen elszenderülnek,
Béke és nyugalom terül a tájra.
Hold-anya a csillagaival álomdalt zenél,
Tűz-apa a tűzszikrákkal bekapcsolódik a dalba,
Lágy szellő simogatja az alvó Lényeket,
Minden békés, nyugodt, fenséges.
Érezd! Éld át! Légy ott velük!
Légy e csodás idill része!
Aztán őrizgesd az emléket,
Hogy felidézhesd, ha kell,
Ha törődésre, vigasztalásra vágysz.
E U
A HOA
Egyszer egy Hótündér Napsugárra vágyott,
Óvták Őt ettől, de kíváncsisága nem hagyta nyugton.
Az helyett, hogy a Föld felé szállt volna,
Ahogy azt minden Hótündér évezredek óta teszi,
Ő a fellegek felé emelkedett, ott kicsit szétnézett.
Aztán továbbvitte vágya egyenesen a Nap felé,
Bár egyre gyengült, kisebbedett, mit sem számított,
Ő mindenképpen meg akarta érinteni a Napot.
Nap Apó figyelte, mit tesz ez a kis csacska.
Mikor a Hótündér ereje teljesen elfogyott,
Nap Apa megkérte Szellő Testvérét,
Tereljen Tündérkénkhez felhőpárnát.
Aztán Szél Sógor segítségét kérte,
Fújja vissza Tündérkénket övéihez,
Mert közben Tündérkénk rájött, jobb neki otthon, a hó
honában,
Hol táncolhat kedvére emberszemek gyönyörködtetésére.
U A IU
Sok kis gyerek körtáncot lejt,
Boldog kacajjal telik meg a tér.
Ünnep van ma
Minden ember szeretetbe öltözteti szívét.
Természet-anya zöldre festi a tájat,
Itt a kikelet.
Ezt ünnepli körtáncával felnőtt és gyerek.
HO HA HAO
Erdő, kerekerdő, milyen kincset rejtesz?
Mutasd meg növényeid közül melyik mire jó.
Nagyapónak, nagyanyónak súgd meg,
Mi gyógyít testet-lelket,
Hogyha kell Ők tudják, hogy segítsenek.
Árnika a szép virág nyújtózik lelkesen,
Meg akarja mutatni tudományát.
Fűzfa se akar lemaradni, verseng a növényvilág.
Értékeiket mindannyian Ember-testvéreiknek felajánlják.
Ki koszorúnak való, más gyógyít, vagy illatával bódít.
Sokféle a növényvilág tudománya.
Használati útmutató Apó-Anyó tárházában,
Tapasztalati tudásában.
Már ők is őseiktől tanultak sok mindent
De a tudás-kincs nemzedékről nemzedékre bővül.
Hordja, szedi, szárítja, préseli,
Finom, vagy nem finom teát főz emberöltők óta,
Így szolgálja közösségét Apó és Anyó
A növények segítségével éjt nappallá téve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése