Magos könyv

Sáros a csizmám talpa, nagy eső esett,

Babámhoz így nem mehetek.

Tüzet rakok, szárítkozok, kicsinosítom magam.

Lánykérőbe készülök.

Csokrétát is kötök, szívem választottjának.

Szépen kérdem, jönne e hozzám szívesen?

Elpirul a szentem, lesüti szemét, de bólint.

Örömömben Apja elébe állok,

Gazdurammal megegyezek, holdtöltekor vihetem a lányt.

Csaphatunk nagy lakodalmat, mire hivatalos kicsi és nagy.

Serken a zöld fű, itt a tavasz.

Madárhad dalától zeng hegy és völgy.

Nyílik a hóvirág, ibolya.

Tavaszváró dalainkat csokorba szedjük, s zengjük,

Körtáncunkat ropjuk, közben vígan kurjongatunk.

Jókedvünk száll az égre, Öreg Östen elébe.

            Hijja ho

Várom a párom a forrásnál,

Titkon csókot lopok tőle.

Édes az, mint a méz,

Orcája mint tubarózsa, szeme ékkő.

Bíz én hamar házasodom,

Nélküle nem maradhatok,

Vele vagyok teljes, egész,

O  U  UA

Tárva az ablak, melegít a Nap,

Csodaotthonom fényárban úszik,

Fényes minden zug,

Nap-Apa fénye eljut mindenhova,

            Hozsanna.

Azért rövidek a csillagnyelvű „versek” mert bemutatkozik a Könyvtár Népe” Ezek lesznek a beindító dallam, ami után felfedik tartalmukat így, mint most, és „fordításban” is annak, akit kiválasztanak maguknak erre a feladatra.

A „vers aláírások” valamiféle rangot, áldást, esetleg mindkettőt tartalmazzák.

Megjegyzés: kb 1 év telt el, mióta lejegyeztem a Csillagnyelv verseit. /azok a szövegek csak minimális részben vannak lefordítva/ Ma már tudom, hogy a betétként köztük megjelenő magyar szöveg, ill az eredeti Csillagnyelv „aláírások” is holografikus kódok.

„És akkor az Úr dörgedelmes szózatot indíta”

Ne higgyetek ennek a mesének!

A Teremtés szeretetből fakadt, szeretet a mozgatórugója.

Nincs „büntető isten”, csak egód csap be nagyon.

Ezt plántálták beléd az évszázadok, de itt az idő,

Felülbírálhatod, mi igaz, mi nem.

A szíved mélyén ott a válasz minden titokra.

Ha befelé figyelsz, a feleletet megleled.

Ahogy elkezded élni a pillanat csodáját,

Lehull a sok hályogréteg, és Te boldogan éled a MÁT,

Nincs többé múlt és jővő, csak a JELEN VARÁZSLATA

            I  o  hoha

A KÖNYVEK azért bizalmatlanok, mert földi másukat sokszor széttépték, elégették, sokféle módon csonkították, rongálták.

Tudni akarják, szeretettel lesznek-e felhasználva?

Hozsánna, hozsánna!

Fény, rezgés és szeretet, ez a szív nyelve,

Minden más az ego kitalációja.

Tanuld meg szétválasztani e két minőséget,

Életed máris jobb, mert élheted a Most boldogságát,

Gyermeki örömét.

Merj sebezhető, nyitott lenni.

Ha beszállsz a grandiózus játékba,

Jó és rossz VAN-sággá minősül.

Boldogság, szeretet, hála, ez tölti ki a napod,

Mert éled Isteni Mivoltod.

            Huolla  pixo  me