Drágáim!
Jó nagy kavarodással jár, mikor egy korszak lezárul.
A régi kapaszkodik-ragaszkodik az igazához. Bár erősnek látszik, mégis egyre gyengül.
A növekvő meg még ismeretlen terep, minek csupán egy része körvonalazódik, működik
Az új terepasztalhoz új szabályok dukálnak, mik a régitől merőben eltérnek.
Az emberiség zöme még reméli, a régi meggyógyítható, de ez hiú ábránd,
hisz a sors kereke folyton folyvást forog, új tapasztalatokhoz segít,
Hogy ezt örömmel, vagy félelemmel telten fogadod, a rezgés-minőségeden múlik percről percre.
Ki a Jelen, a Most, a Van mellett dönt, könnyebben érti-érzi-éli meg új idők lehetőségeit,
mert képes minden pillanatban Szíve szeretetteli útmutatására figyelni,
és azt életébe építeni könnyedén, jókedvvel, életerővel, lelkesedéssel telten.
Ez az új idők ajándéka annak, ki a külvilági hullámvasutat Szív-vezérlésre cseréli-váltja fel
I OPTA HE és SIPOLLA SHE
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése