Valódi Önvaló

Drágáim!

Egy Isten-gyermek nem fohászkodik , könyörög,

hanem boldogságos állapotba segítve-felrezegtetve magát,
ego mókuskerekéből kilépve

örömmel telten túlcsordul, árad, ontja Fényét könnyedén

így teremti életébe   a csodák sokaságát,

de itt meg nem áll, hisz folyamatosan árad,

szemével símogat,  szívével gyógyít,  harmóniába rendez,

éli  Jelen-ét  tudatosan,  szeretettelin,  kiáradón 

Valódi Önvalójához, Isten-gyermekségéhez méltón

            I  OLLA  O