Régi, és az új tánca

Drága Fényeim!

A régi és új energia táncba kezdett, új világ terem nyomában.

Megújul a régi, épül az új, 
természet, ember, minden élő változásnak indul.

Kivirágoznak a Lelkek, dalolnak a szívek,

ismét új szimfónia szól a teremtés egészében.

Átrezeg tőle a rút, és gonosz, és emlékezni kezd, milyen a Fényhaza,

s benne ő milyen volt egykoron, mikor még romlatlan volt.

Éled a vágy ismét olyannak lenni, szeretetfénnyel táplálkozva létezni

a Teremtő-Álmodó eredeti álmához visszatérve 

új megoldásokat találni,  új játéktérben tapasztalni,
a Nagy Egész harmónikus részévé válni ismét

           I   EPTO   E