Forrong a világ.
Ki–ki saját ideológiájáért ölre megy,
pedig jó régen megmondták a bölcsek,
a világot megváltoztatni igen nehéz.
Helyette nézz magadba, ott tegyél rendet,
aztán változik a világ is, szép lassan magától.
Hát EMBEREK! Itt a feladat!
Ki az a bátor, ki megküzd önmagával?
Könnyű másokat elítélni, hibáztatni,
de TE „patyolat” vagy? Makulátlan, hiba nélküli?
Feltetted már a kérdést: ki vagyok ÉN?
Miért vagyok ott, ahol vagyok?
Vajon mi végre vagyok a világon?
Elégedetlenkedni, vagy jobbítani rajta?
És ha a világ nem úgy forog ahogy én akarom?
Mire jutottál?
Jól érzed-e a bőrödben magad?
Az érzéseiddel csak te játszhatsz.
Te szabod meg a bánat, és az öröm idejét,
hát melyiket választod?
Szíved mélyén tudod, hogy minden csak játék.
Játssz hát önfeledten.
Jön a többi játékos is boldogan, örömmel.
Kacag a világ. Ó de gyönyörű kép!
Sokat romboltunk már, ez építés ideje.
Csináljuk meg együtt, ez legyen a cél!
Kart karba öltve, egységbe olvadva,
Könnyedén, boldogan, mosolyogva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése