A Szeretet
bibliája III.
kivonat
Csillagnyelvről
fordította Sz.Emőke
Távoli helyre űzte a fényt
Messzi urak jöttek
A változás rémületet keltett
Segítségért kiáltottak
Mindenki az idő foglya lett
Az Őrzőkhöz fordultak az elveszett tudásért
Hogy legyőzhessék a halált hozó időt,
A szenvedést hozó időt
Daloltak és táncoltak a nagy tűz körül
És a bolygót körülvette a szeretet
Megteremtették a csendet, mely
Választ adhatott nekik
Arra, kik tudnának segíteni abban,
Hogy visszanyerjék önmagukat
A véges idő változatlanságában
A szabadság fénye kiáradt és egy
Teremtett pillanatra felvillant önmaguk ereje.
Távolra hatolt, kiáradását messze sokan látták
Sokan segítettek növekedni, növekedni és szétáradni az
erőnek
Mely megválthatja a csillagot, hogy visszatérhessen
közéjük,
Akik tudják amit testvéreik, akiket áthat a Fény.
…….
A boldog szabadság messze került,
Egyre kevesebb lett a változás,
Helyette a kapzsi Istenek egyre kevesebbet adtak.
Az ostobák élete fölragyogott,
Ha Isteneiket láthatták.
Az ostobák rettegtek, mert úgy tudták,
A csillagokon nincs élet,
Csak itt születhetnek Lények.
A szabadság fogyott, új rend született,
A tudás elveszett az időben.
Az ostobaság ellepte a bolygót.
Az élet megrövidült, ahogy az időbe léptek.
Az ellenség úrrá lett rajtuk, elnyomta őket.
Életet vettek el, és örültek a halálnak.
A csillagok erejével Ők gazdálkodtak,
Birtokoltak mindent.
Elpusztítottak minden változást,
Megöltek minden teremtőt.
Teljessé lett a tudatlanság.
A bölcsesség helyett az idő uralkodott,
Az örökké létező idő,
Melynek nincs ellenfele.
……
Ám megszületett egy nap a Csillaggyermek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése