Hála!
Hála égi, és földi segítőimnek,
Megtanultam mindennel játszani,
Számba venni, mi az, ami van,
És abból mit lehet kihozni.
Ha valami másként alakul,
Mint azt elképzelni tudtam,
Megállok, és eltűnődöm:
Az eredeti jobb, vagy ami megvalósult?
Ha a valóság mégis változtatásra szorul,
Mik a lehetőségek, vajon hogy kezdjek neki,
Hiszen minden szituációban
Legalább 3 választási lehetőség van:
Tagadom, próbálok másokat hibáztatni,
Vagy én veszem kezembe sorsom.
És mi van abban az esetben,
Ha olyat akarok, mi másoktól függ,
De nekik eltérő elképzelésük van?
Szóval azt is meg kellett tanulnom,
Mi az, mi rajtam áll,
Az egyéb dolgokat meg lehet
Megáldani, s szeretettel megölelni.
A felhőtlen boldogság alapja,
Hogy játszani tudjunk a világon mindennel.
A kíváncsiság is fontos elem:
Egy dolog hányféle képpen közelíthető meg?
Így a sikertelenség eleve kiküszöbölődik.
Bú, és bánat, ha mégis előfurakodik,
Csak figyelem, hol rombolja testem.
Jó nagyokat lélegzem, helyreáll a rend,
S marad a játék, és s pillanat öröme,
Amiből jó dolgok sülnek ki,
Erről ennyit
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése