Csilla
Tündérem szeretlek,
és
nagyon büszke vagyok rád,
köszönöm,
hogy én lehetek az édesanyád.
Szeretnék
megosztani veled pár gondolatot,
ami az
évek során tapasztalati úton nekem jutott.
Fel
kellett ismernem: nem minden az, aminek látszik.
Bár berzenkedett
minden porcikám,
a
felismerés mégis így szól:
Minden
ember egyedi, a világ csodája.
Nem
minden a külcsín, és a látszat,
az
igazi csoda belül, a szívben van.
Aki
erre rátalál, élete derűs és nyugodt lesz.
Mindegy,
az élet milyen kihívása vár,
a szív
biztonsága, védelme minden gondon átvezet.
Testünk
a sok-sok sejttel, egy összehangolt gyár,
csak
arra vár, hogy szóba álljunk vele.
Megkérhetjük,
hogy dolgozzon az érdekünkben,
hozza
a tudtunkra, mit, és hogy szeret.
Aztán
itt vannak a gondolatok, ők teremtik a valóságot.
Tényleg
azon jár az eszem, amit el akarok érni,
vagy
kalandozik ide-oda?
A
választás rajtam áll.
Mire
figyelek, mire gondolok, mit érzek?
Rajtam
kívül ezt senki más meg nem szabhatja,
hát
úgy döntöttem, örülök életemnek.
Felhő
- mozinak, madáréneknek,
kerti
virágok bólogatásának, emberek mosolyának.
Igyekszem
a jelen pillanat csodáinak örülni.
Ilyenkor
felszínre jön a Belső-Babám.
Felhőtlen
öröm, és hála a jutalom.
Ez az,
ami mindenki sajátja.
A jelenben levés, az élet kulcsa.
A múlt
és jövő, csak illúzió.
A
jelen pillanat a teremtés bölcsője.
Ki ezt
lehetővé teszi magának,
új
utak nyílnak meg előtte, tudatos teremtővé válik.
Rájön,
mindegy mit hoz a sors,
minden
csak egy tapasztalás,
nem
jó, vagy rossz, ahogy „cimkézni” szokás.
A sok
kis tapasztalás összeadódik,
boldogsággá,
örömmé formálódik.
A csoda benned is ott van, merd felfedezni!
Belső
világunk olyan tágas,
hogy a
világmindenség, a csillagaival bőven belefér.
Minnél jobban megismered ezt a belső
univerzumot,
annál szebbé válik a kinti világ, és benne
Te magad.
Minden,
ami az életünkben van, egy gyöngyszem,
legyen
bennünk mint érzés, vagy gondolat.
Életre
hívhatja a külvilág, de a gyöngyöt Te növeszted.
Még ha
első látásra nem is nyilvánvaló, mégis
értünk van minden.
Ezért
akár jól is érezhetjük a bőrünkben magunk.
Életünk
színházának írója és rendezője mi
magunk vagyunk.
A
színészt is mi alakítjuk.
A
társulat szereplőit is mi magunk választjuk.
Néha
igen vicces, máskor szomorú a darab,
hát
írd olyanra a folytatást,
hogy
az kedvedre való legyen!
Első lépés, hogy szeresd és értékeld magad,
meg mindazt, amit teszel, vagy nem teszel.
Emlékszel?
Nincs
jó, vagy rossz választás, csak tapasztalás.
Engedd,
hogy felnőtt életedet,
a
szívedben lakó Bölcs Gyermek vezesse,
így
lesz minden napod móka és csoda.
Nagyon
szeretlek Csilla.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése