Drágáim!
Annyi ajándékotok van a földi lét alatt :
az érintés, a színek kavalkádja, az ízek, és illatok tobzódása, az érzelmek tág skálája.
Megfigyelted e már, miként alkalmazod őket :
Símogatsz, vagy az "öklödet" használod?
Gyönyörködsz e a színek sokszínűségében, és árnyalataiban, vagy ez téged hidegen hagy?
Élvezed-e a zamatokat, ízeket, vagy csak magadba lapátolod-töltöd az ételeket-italokat?
Érzed-e a szellő símogatását, a föld, a fák lüktetését, és a virágok illatát?
Odafigyelsz e az érzelmek szakadatlan változására-váltakozására?
Engedélyezel-e magadnak hála, meg szeretet perceket, amikor számba veszed fizikai és lelki kincseidet
Gondolatban megöleled e szeretteidet, és mindenki mást ki akkor eszedbe jut?
Tudatában vagy e az emberi lét ezen kincseinek, mit nap mint nap élvezhetsz, használhatsz?
Amikor megengeded magadnak, hogy a világ szemlélődője légy, súlyok gördülnek le rólad :
ítélet sziklák, düh pörölyök, depresszió, tehetetlenség, félelem satuk szerte foszlanak,
marad a Jelen, a csak VAN állapota, a derű, a jókedv, a szabadon légzés-áramlás-áradás csodája
ALOHA' és I OPTA HA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése