Földi játszótér

 

Fényből szőtt földi bőrbe bújt csodás Angyalaim!

Emlékezzetek!!! A földi létbe játszani mentetek.

Fenséges lényetek egy kis töredékét ember ruhába bújtattátok,

mert így akartatok az érzelmek terén tapasztalatokat gyűjteni.

Mint a gyerekek a játszótéren, ti is előbb mókából sírtatok, toporzékoltatok,

összevesztetek, kibékültetek, elszedtétek egymás játékát,
és zokon vettétek, ha ezt más tette veletek,

de mégis, közben pontosan tudtátok, ez csak egy játék.

Aztán teltek az évezredek, s egyre jobban eldurvult a homokozói lét.

A játékosságot kérlelhetetlen dühök, és mély szomorúságok váltották fel,

mik már sejtszintig hatolva munkálkodtak bennetek,
mitől testetek és lelketek egyre jobban megbetegedett.

Hát emlékezzetek!!!
Játszani mókázva, és szépen is lehet örömből, jókedvből, felszabadultan.

Ezek azok a minőségek, mik segítenek nektek
kilépni ego-tok mókuskerekéből ha már meguntátok hajtani azt

            ALOHA’    és    I  OPTA  HA