Apróságok

 

Egy gyöngyszem 2009-ből

APRÓSÁGOK

Kedves barátom, hogy éled életed?

A gondokra, bajokra figyelsz minduntalan?

Ezt tettem sok évig, de változtattam.

Megnyitottam szemem és szívem

a csodáknak, Ég és Föld adományának:

napfény csillogásának, felhő változásának,

levelek susogásának, madarak táncának.

Aztán itt a babák gügyögése, picik tipegése,

ismeretlen mosolya, barát ölelése.

Ezek mellett régen elrohantam,

ma hálás a szívem értük.

Béke és derű van bennem.

Mi rajtam áll változtatok,

mi nem, azt megáldom.

A jelen öröme kacagása és mókája

igen sokat jelent nekem.

Elég sokáig tartott, míg

a Vonzás Törvényét megértettem :

minden, mit mondok, gondolok, vagy érzek

energia, mi szétterjed a térben.

Hasonló dolgokat vonz, majd visszatér.

Ezért használok szép, bíztató szavakat.

Örülök mindennek, aminek lehet,

így építem magam, és környezetem.

Azt is megtanultam, a düh nem jó tanácsadó,

meg hogy mindig létezik egy humánus megoldás.

Aki nagyhangú, agresszív, csak fél,

vagy sarokba szorítva érzi magát.

Csupán én vagyok „kéznél” kinn a

keserűségét levezetheti.

Ilyenkor eldönthetem, csatlakozom-e a játszmájába,
vagy csöndesen, harmóniában tartom magam.

Ez utóbbi  az esetek zömében beválik.

Lenyugszik, kinek nemrég  még „habzott a szája”,

sőt, még értelmesen beszélni is lehet vele.

Olyan jó, hogy egyre több ember

tudatosan éli életét: keresi a szépet és jót.

Bár még nem ez a mérvadó,

de a világ  mégis szépen, lassan változik.

Sokan fáradtak már bele a háborúzásba,

ezért a békét és harmóniát keresik.

Megismered őket, mindig jókedvűek,

örülnek, ha segíthetnek.

Azt figyelik, hol, milyen kiút létezik,

a problémák, kihívások, őket csak edzik.

Nem hárítják másokra a felelősséget.

Mióta így élek, boldog vagyok.

Várom, melyik nap milyen ajándékot tartogat,

mi vidámítja meg a napot,

igazán élvezem, hogy élek, hogy vagyok.