Drága Fényem!
A földi világ úgy át van szőve szálakkal, akár a pókháló, de említhetjük az óceán vízcseppjeit is.
Minden mozgás, rezgés-rezdülés kihat a környezetére, mint a vízbe dobott kő körei.
Miközben nagy léptékben ez a helyzet, azt is "meg kell értenetek"
ha változást akartok, annak egyéni belső munka a kezdete, mert kollektív megváltás nem létezik.
A világ attól lesz jobb, hogy ki-ki jobbítja önmagát, Te is bármikor elkezdheted a belső feltáró munkát
Mi okoz örömöt? Mi keserít el? Mi ad lendületet? Tudsz e magadban, magaddal lenni?
Múlt, és jövő képeit felváltja e a Jelen derü-je, öröme, békéje, szabadsága?
Megannyi kérdés, mire érdemes megkeresned a válaszaidat, mit szíved tudat veled.
Mikor feléled benned a Figyelő, a kritika nélkül szemlélődő, viccessé válik a földi színdarab,
ahol vagy te, az ego-s színész, és vagy a pártatlan Figyelő.
Ez az egyidejű kettősség olyan mókás tud lenni, hogy mosolyra fakaszt,
máris elveszik az esetlegesen felmerülő negatívság éle, mert elkezded megtagadás helyett faggatni :
Ezzel a helyzettel, vagy ezzel a személlyel mit kezdjek? Milyen jó dolog rejtőzik a látszat mögött?
Mit tanulhatok ebből? Mire jöhetek rá általa? Mi az, ami ezt a helyzetet harmóniába hozhatja?
Mire ezeket a kérdéseket magadnak megfejted, megválaszolod - belsődre figyelve, -
jön az ötlet "csak úgy a semmiből" mi a kátyúból kivezet Hát rajta!
Dolgozzatok önmagatokon önmagatokért, ami egyben a világ jobbítása is
I OPTA HI és SUPOLLA SHI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése