Emlékezz

 

Drágáim!

Az ego mindig valami ellen ágál, valami ellen harcol, „igazsága” mindenek feletti. 

Kreativitása olyan határtalan, hogy nektek egy perc nyugtot sem hagy. 

E részetek nem volt mindig ilyen zsarnokoskodó. 

Az idők kezdetén, még mindenki emlékezett a Fényhon szépségére, békéjére. 

Aztán úgy döntöttetek, kipróbáljátok, milyen az, amikor ezt elfeledve merültök a földi életbe. 

Ettől fogva vagytok az ego, és az idő foglyai,

miben múlt és jövő elválaszt benneteket a jelen csodájától.

Most, hogy fordult a sorskerék, ismét emlékezni kezdhettek arra az óriási Fény-lényre,

kik emberbőrbe sűrítették magukat egy nagyszabású kísérlet kedvéért :

Kérdés-feladat : a gyarló kis én engedi e áthatni magát fényes önmagától.

Mer-e kilépni ego-ja karattyolásából, s egyre többet tudatosan a Jelen-ben lenni,

egyre jobban a szívére hallgatva boldogságosan létezni minden körülmények között.

Ezt tervezted, ezt akartad megtanítani magadnak Gyermekem!  Emlékezz!!!  

            I   OPTA   HE