Egy gyöngyszem 2009-ből
APRÓSÁGOK
Kedves barátom, hogy éled életed? A gondokra, bajokra figyelsz minduntalan?
Ezt tettem sok évig, de változtattam.
Megnyitottam szemem és szívem a csodáknak, Ég és Föld adományának:
napfény csillogásának, felhő változásának, levelek susogásának, madarak táncának.
Aztán itt a babák gügyögése, picik tipegése, ismeretlen mosolya, barát ölelése.
Ezek mellett régen elrohantam, ma hálás a szívem értük. Béke és derű van bennem.
Mi rajtam áll változtatok, mi nem, azt megáldom.
A jelen öröme kacagása és mókája igen sokat jelent nekem.
Elég sokáig tartott, míg a Vonzás Törvényét megértettem :
minden, mit mondok, gondolok, vagy érzek energia, mi szétterjed a térben.
Hasonló dolgokat vonz, majd visszatér. Ezért használok szép, bíztató szavakat.
Örülök mindennek, aminek lehet, így építem magam, és környezetem.
Azt is megtanultam, a düh nem jó tanácsadó, meg hogy mindig létezik egy humánus megoldás.
Aki nagyhangú, agresszív, csak fél, vagy sarokba szorítva érzi magát.
Csupán én vagyok „kéznél” kinn a keserűségét levezetheti.
Ilyenkor eldönthetem, csatlakozom-e a játszmájába, vagy csöndesen, harmóniában tartom magam.
Ez utóbbi az esetek zömében beválik.
Lenyugszik, kinek nemrég még „habzott a szája”, sőt, még értelmesen beszélni is lehet vele.
Olyan jó, hogy egyre több ember tudatosan éli életét: keresi a szépet és jót.
Bár még nem ez a mérvadó, de a világ mégis szépen, lassan változik.
Sokan fáradtak már bele a háborúzásba, ezért a békét és harmóniát keresik.
Megismered őket, mindig jókedvűek, örülnek, ha segíthetnek.
Azt figyelik, hol, milyen kiút létezik, a problémák, kihívások, őket csak edzik.
Nem hárítják másokra a felelősséget.
Mióta így élek, boldog vagyok.Várom, melyik nap milyen ajándékot tartogat,
mi vidámítja meg a napot, igazán élvezem, hogy élek, hogy vagyok.
