2019. szeptember 3., kedd

Én, a porszem választhatok


   Az utóbbi időben többen rátaláltatok, így újra közreadom ezt az elgondolkodni valót 2009-ből


                                ÉN, A PORSZEM...


Én, a porszem, mindig választhatok:
Isteni Én-em vezetésére hagyatkozom, vagy
gyarló kis egó-m játékait játszom.

A megkülönböztetés bölcsessége nagy adomány.
A jelenben tenni, venni, derűsnek, boldognak lenni,
ezért már meg kell dolgozni.

Figyelni, mikor, miért és hogyan működöm?
Mi boldogít, mi rontja kedvem?
Fokról fokra rájöhetek, egyre boldogabban élhetek.

És ha előbukkan mégis egy-egy rosszkedv, vagy árnyék,
itt a légzés ajándéka.
Míg azt figyelem, hogy jár bennem ki-be a levegő,
egyszerre csak újra eltölt a bizakodás, a derű.

Az is jó játék, ha talpamat gördítve járok,
pár perc múlva nevethetnékem támad,
és újra tudom: én, a porszem egyben egy egész világ is vagyok.

Minden és mindenki hozzám hasonlóan csoda.
Hát bármerre nézek szépséget látok.
Te is ezt látod kedves barátom?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése